2016. április 13., szerda

Bulgáriai piramis

Megtalálták a világ legősibb piramisát

BBC HISTORY / GYŐRFFY IVÁN 2016.03.29. 10:33
http://index.hu/tudomany/tortenelem/2016/03/29/megtalaltak_a_vilag_legosibb_piramisat/

Bolgár régészek egy i. e. 4500 körül kialakított sziklapiramist fedeztek fel az ország déli részén található Rodope-hegység mélyén: másfél–kétezer évvel előbb készült, mint az egyiptomi piramisok.
A piramis alakú természetes sziklaképződményt valamikor az időszámításunk előtt 4500 és 4000 között formálták át, hogy betölthesse rituális funkcióját, állítják a régészek. Mindez azt jelenti, hogy legalább 1400–1900 évvel az első egyiptomi piramisok előtt és mintegy kétezer évvel a mezopotámiai lépcsős templomokat, a zikkuratokat megelőzően hozták őket létre.
A Rodope-hegységben, Kovil településtől nem messze található építmény öt sziklalépcsőből áll, és 15 méter magasra nyújtózik. A legalacsonyabban fekvő, egyben legterjedelmesebb lépcsőn egy sziklába vájt oltár található, amelyet a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején, napkeltekor bevilágítanak a napsugarak. Ebből és más bizonyítékokból a régészek arra következtetnek, hogy a helyszínt naptemplomként használták.  A piramis felsőbb lépcsőin szintén láthatunk sziklába vájt oltárokat, ám egyúttal rejtélyes, szintén a kőbe vésett barázdákra is rálelhetünk.





Fotó: BNT 2

Minden jel arra vall, hogy a sziklaoltárok csak később kerültek rendeltetési helyükre. A helyszínen Vasil Markov professzor vezetésével feltárásokat végző régészcsoport feltételezése szerint körülbelül i. e. 2500-ban vésték bele a vájatokat a sziklaképződménybe, évezredekkel azután, hogy rituális célokra kezdték el használni a piramist. Ez utóbbi időpont nagyjából egybeesik a gízai nagy piramis épülésének i. e. 2580–2560 közötti időszakával. Ráadásul a szóban forgó sziklák nem állnak egymagukban: jelentős rituális építmény-együttes részei, amelyek két négyzetkilométer területen szóródnak szét.
„Döbbenetes hatást gyakorolt rám, amikor először megpillantottam – nyilatkozta Markov professzor, a bolgár Délnyugati Egyetem ókori európai és a Földközi-tenger keleti térségében honos kultúráit vizsgáló kutatóintézet vezetője. – Fogalmam sincs, miért nem keltette fel már sokkal korábban a tudósok figyelmét.”
Bejárat az anyaméhbe
2015 utolsó hónapjaiban indult az az expedíció, amely az előzmények nyomain haladva a mostani felfedezéshez vezetett a Keleti-Rodope-hegységben. „Amit találtunk, minket is alaposan meglepett, különös tekintettel a képződmény kialakítására és korára – jelentette ki a bolgár professzor. – A tudományban ezeket az alkotásokat teraszos áldozati oltároknak vagy piramisszerű építményeknek nevezik. Ám a Kovil közelében talált lelet attól még tényleg piramis.”
A fennsík szikláiba vájt piramis a trákok által szentként tisztelt terület középpontjában állhatott. A benne található számos áldozati oltár egyúttal egyfajta edényként is szolgált: többek között azért alakították ki ezeket, hogy szent bort készítsenek bennük.
Az újonnan feltárt piramisnak azonban nem csupán a külseje jellegzetes. Belsejében egy úgynevezett méhbarlang található, amely igencsak hasonlít az Ilinitsa városától nem messze lévő, híres méhbarlang trák szentélyhez. Ez utóbbiban egy természetes sziklahasadék barlangba torkollik, melynek bejáratát mesterségesen egy női méh formájára faragták. A barlangon belül egy oltárt is elhelyeztek. A napsugarak csupán bizonyos napszakban világítanak a barlangba, s a sugarak alakjára a trákok férfi nemi szervként tekintettek, melyek így a nap és a hegy (azaz a föld) szent menyegzőjét szimbolizálták. Markov professzor szerint a nemrég azonosított lépcsőpiramis belsejében ugyanilyen méhbarlang található, csak kisebb méretben.
A feltárás során eltérő korokból származó kerámiaedényeket is felszínre hoztak a régészek a neolitikum végétől a bronzkor kezdetéig tartó ún. kőrézkor, a bronzkor, a vaskor és a késői antikvitás trák-római időszakából. A rituális központ egyébként a kereszténység terjedésével egyidejűleg veszítette el vallási funkcióit.

2016. április 9., szombat

Piramisok Európában - Visoko

http://www.mementomori.hu/gothic/?q=visokoipiramisok - képek is!



Mint a legtöbb jó túra ez az út is meglepetésként ért és váratlanul lépett az életembe. Szóltak, menjünk el Boszniába, és én ragyogó arccal azonnal igent mondtam. Tudtam nem a szokásos Mosztárt, Szarajevót, Medjugorjet, akarjuk megnézni, hanem egy kis várost, Visokot a Boszna folyó partján. De miért is a nagy lelkesedésem és izgalmam, mi található ott, ami Európában máshol nem? Semmi különös, csak piramisok. Hát igen, döbbenhetünk meg, itt emelkednek tőlünk fél napi buszozásra. De miért éppen itt ne lennének Európában, hiszen vannak Afrikában, Amerikában, Florida partjaihoz közel az Atlanti-óceánban, a régi Mezopotámia területén a Zikurattok, és Kínában is több mint 100 található elsősorban Hszian város körzetében.

Sajnos a hazai médiumok sokszor nem állnak hivatásuk magaslatán és az igazán fontos eseményeket nem közvetítik, jómagam két éve tudtam meg szájhagyomány útján, hogy létezik ilyen és kaptam mellé egy boszniai webcímet. Ekkor kezdtem el gondolkodni, hogy mégsem csak valakinek a tréfája lehet ez, és éreztem el kell oda mennem. Szerencsére most egy 50-fős csoporthoz sikerült csatlakoznom, aminek a vezetője már járt ott, ismeri a feltárás vezetőjét és tudja pontosan merre és mit kell nézni. Sajnos vagy szerencsére itt még nem épült ki a turista forgalom éppen ezért vendégként kezelnek minket és nem pénztárcaként.
Budapesttől Mohácsig egyenes út vezetett, majd Eszéken átmenve hagytuk el Horvátországot Bosanski Samac-nál és léptünk Boszniába, ahonnan délre Szarajevó felé mentünk. Visoko mintegy 30 km-re a főváros előtt van, amolyan hegyekkel körbeölelt kis városka, amely azonnal a szívünkbe lopja magát. Sajnos az elmúlt háború nyomait nagyon magán viseli még, ennek megfelelően a gyűlölet, a harag és a fájdalom is élesen benne van az emberekben, ahogy ezt megtudtuk a következő napokban a vezetőinktől.

Ellentmondásos ország ellentétes emberekkel, hatalmas ellenszenv a háborús bűnöket elkövetőkkel szemben és szíves látás velünk, turistákkal kapcsolatban. Fényesen kivilágított éjszakai élet pezsgő fiatalokkal és bárokkal, és elaknásított elhagyott bevásárlóközpont. Mosoly és életigenlés, mégis legbelül újabb háborúra számítanak, most már komolyan felfegyverkezve. Mindeközben szigorúan vett ramadám, de ugyanakkor mégis lazaság mindenhol. Európa egy olyan szeglete, amit elkerülünk és amiről alig tudunk valamit. Egyesek szerint, ha nincs a délszláv háború Balkán Svájca lehetne.
Boszniában nagyjából 4,5 millióan laknak, azonos megoszlásban bosnyákok, horvátok és szerbek. A lakosok nem csak nemzetileg, hanem vallásilag is mások, iszlám, katolikus és ortodox, nyelvében viszont szinte mindenki megérti a másikat, mert a bosnyákok is szerbül beszélnek, a horvát nyelv pedig könnyen átjárható a szerbbel. Egy Vajdaságból származó Szlovéniában élő útitársunk segített a fordításban, aki elmondta, hogy a szlovén viszont már jócskán eltér. Érdekes, hogy a háborúban és a békében is a katolikus horvátok jobban megértik magukat a muzulmán bosnyákokkal, mint a szintén keresztény szerbekkel. Bizonyítja ezt, hogy az ország két részből áll, amely két szövetségi köztársaság; a Bosznia-Hercegovinai Föderáció és Szerb Köztársaság. Ezek laza szövetsége a fele Magyarországnyi terület.
Boszniát az ókorban az illírek lakták az i.e. X. századtól, akik az indoeurópai népekhez tartoznak, de nyelvük és pontos származásuk ismeretlen. I.e. 168-tól Rómához később a Keleti Gótokhoz aztán Bizánchoz tartozik, majd a VII. században szerb és horvát törzsek érkeznek ide. Ekkortól a terület két része különböző irányba fejlődik. Az első bosnyák állam 1154-ben alakul meg, ami a XV. században a török terjeszkedés miatt széthullik. Ekkor válik a boszniai lakosság nagy része muzulmánná és ezért marad az Oszmán Birodalom része 1878-ig, amikor is a Monarchiához kerül majd 1918-ban Jugoszlávia része lesz és 1992 áprilisában függetlenedik, amit 3 és fél év háború után ismernek el véglegesen.

A piramis megtalálója Semir Osmanagic Amerikában élő bosnyák vállalkozó és amatőr régész, aki most írja a doktorátusát a piramisokról, talán ezért se veszik igazán komolyan a hivatalos kollegák. Osmanagic számos piramist kutatott már Földünk több pontján és a szabályos alakú Visocica hegy alatt meglátta, mi rejtőzik a szemünk elöl. Előzetes kutatások után bejelentette, hogy egy kb. 10-12000 éves lépcsős építményt talált, amit szerinte a 27000 évvel azelőtt már ott élő elő illírek emeltek. Az időpont geológiai adatok alapján határozható meg, mivel a járatokban akkori törmeléket találtak és ez alapján következtethetünk arra, hogy a jég visszahúzódásakor már ott volt.
Első nap a leghamarabb feltárt Nap piramis felé vettük az irányt és mivel esett, belülről néztük meg. A járatok nagyjából 2 méter magasságig vannak kivésve és dúcoltak, de csak a biztonságérzet miatt. Előttünk pár héttel volt ott egy egyiptomi piramis kutató csoport, akik leszögezték, hogy a járatok iránya, rendszere és a falak kötőanyaga hasonló a Gizah-i nagy piramisokéhoz és megerősítették, hogy mesterséges építmény. A piramis belsejében található cementet brecsának nevezik, ami omlós ugyan, ha hozzá érünk de mégis nagyon szilárdan tart. Ez agyagporból, kalcium karbonátból és kagylóból készült.
A vezetőink megmutatták az oldaljáratokat és a hatalmas több tonnás köveket is (3,5x2,5 méteresek), amiket mindenki szerint lehetetlen bevonszolni. Ezek némelyikének a különlegessége a rajtuk található rovás jelek, amelyeket Osmanagic szerint egy 3500 éve itt élt és a piramisokat használó civilizáció véshetett. Egy kis terembe, ahová négykézláb mentünk be, megtalálható a tatárlakai korong egyik jele – amit Szakács Gábor azonosított -, de találtak feliratot a piramist fedő kősziklán is. Ez persze nem jelenti azt, hogy magyarok laktak volna itt, hanem hogy olyan nép, akik hasonló jelekkel írtak. Elméletem szerint az akkor az Itáliai félszigetet még el nem foglaló etruszkok lehettek. A „magyarkodás” itt teljesen elképzelhetetlen, és ráadásul ezek a jelek a feltárókat is igen zavarba ejtik és próbálnak nem foglalkozni vele. Vezetőnk beszél arról, hogy különleges ventillációja van a járatoknak, fura fényjelenségeket is tapasztaltak, és ezoterikusok szerint földsugárzási csomópontban is vagyunk nem csak horizontálisan, hanem vertikálisan is.
Következő úti célunk a lépcsős piramis külsejéből feltárt részek. Valamivel több, mint fél méternyi földet kapartak le és alatta hatalmas faragott kőlapokat találtak mindenhol, amik közt habarcs található, bár sok helyen már széttöredezve. Megnézzük az egyik élét is, ami az északi és keleti oldalánál található földtől megtisztított területe az építménynek és itt már meg sem lepődöm, hogy az égtájakhoz van igazítva. Itt tudták megnézni az él dőlésszögét, amely 53 fokos. Fent a „hegytetőn” van egy középkori vár romja, ahol többen erős energiát észleltek.

Másnap a kisebb Hold piramist nézzük meg, amelynek a tetején végeznek ásatásokat. A nagy piramis csúcsban végződik, ez viszont lapos fennsíkú. Itt is hasonlóak a fedlapok, csak mintha téglanagyságú darabokra lennének töredezve. Vagy ilyennek rakták le. Ha haladunk felfelé a hegyoldalon, egyre nagyobb kőlapokkal találkozunk. Az egymásra épülő rétegek kötését a köztük levő 5 cm-nyi agyagréteg biztosítja. A munkások szemében itt is megláttuk a büszkeséget, hogy milyen helyen dolgoznak. Ami egy kis üröm volt az örömben itt, hogy a feltárás környékét mindenhol az elaknásított terület tábla veszi körül és csak a kijelölt helyen biztonságos sétálni.
Ezután néztünk be a Boszna folyó partján lévő régi járatokba, amit már régóta bőrgyári raktárnak használnak. Itt található két hatalmas malomkerék-szerű kőtömb darabokban, csak az a szépséghibája, hogy nincsen középen lyuka, tehát nem malomkerék vagy kocsi kerék. Értetlenül álltunk mi is. A második nap voltunk az egyik szomszéd faluban is, két kisebb kurgán szerű építménynél, amelyen spirál alakban vezet fel az út, mint a Nemzeti Színházunk melletti zikurattnál. Itt figyelemreméltóbb a feltárás előrehaladta, hisz jóval kisebb a méretük, valószínűsítik, hogy ez valamiféle sírnak épülhetett.

Végezetül néhány száraz adatot érdemes megemlíteni. Három nagyobb és két kisebb piramist találtak eddig, és úgy néz ki ennyi is van. A Nap, Hold és Sárkány piramis elhelyezkedése egy egyenlő oldalú háromszöget alkot. Elnevezéseik teljesen fiktívek, a felfedezők adják ezeket nekik és semmi köze a sárkányokhoz vagy az égitestekhez a piramisoknak. A Nap piramis magassága 200 méter míg az alapéle körülbelül 400 méter. NASA készített felvételeket, ami alapján az oldalsó élei 365 méter hosszúak szerintük. (Érdemes a Kheopsz piramissal összevetni a méreteit: az egyiptomi 148 magas és az alapjai csak 230 méteresek.) A fedőkőlapok homokkőből készültek és 30-35 tonnásak. Radarfelvételek szerint a hegyeket majdnem 4 km alagút köti össze egymással, ami ki tudja miket rejtegethet még. A kőtömböket egy egyiptomi kutató szerint mesterséges öntőformában alkották meg valamilyen beton-szerű agyagból, ahogy ezt ma mi is tesszük a panelházaink elemeinél.

Ezekből az adatokból érzékelhetjük az építmények monumentalitását, és ha magunk elé akarjuk képzelni őket külsőre, akkor a Hold piramist az amerikai lépcsős piramisokhoz a Nap piramist pedig az egyiptomi óriás piramisokhoz tudjuk hasonlítani.
Mindenesetre a feltárás csak az elején tart, de nagyon átrendezheti a történelemtudásunkat, ahogy a legendának minősített Trója is tette, hisz ha minden igaz ez a legújabban megtalált piramis talán a legrégibb és a leghatalmasabb is egyben.

Irodalom:
Friedrich Klára-Szakács Gábor: Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig
Ajánlott: Aranytarsoly 2007. decemberi és 2008. januári száma
Internet:
Kincseslada.hu I.
Kincseslada.hu II.
Piramidasunca.ba

Boszniai piramisok - Semir Osmanagić előadása 2011 márciusában Visokoban (videó)

Piramisok Boszniában (videó)

Viszokói piramis, Bosznia - cikksorozat

Egy blogon találtam ezt a cikksorozatot. A források:

http://karpatutak5.blogspot.hu/2014/04/viszokoi-setak.html
http://karpatutak5.blogspot.hu/2014/04/vratnica-fold-temploma.html
http://karpatutak5.blogspot.hu/2014/04/a-viszokoi-hold-piramis-es-feleje.html
http://karpatutak5.blogspot.hu/2014/05/feltarasok-viszokoi-nap-piramis.html
http://karpatutak5.blogspot.hu/2014/05/a-viszokoi-nap-piramis-fele-vezeto.html
http://karpatutak5.blogspot.hu/2014/05/nyari-nap-ej-egyenloseg-viszokoi-nap.html


2014. ÁPRILIS 1., KEDD

Viszokói séták

Ötnapos boszniai tartózkodásunk során itt Viszokóban volt a szállásunk, s innen vittek bennünket minden nap, megnézni a piramisokat (vagy vélt piramisokat) és a környék látnivalóit. Délutánonként besétáltunk a városba, megcsodálni a mecseteket, minareteket, melyekből szép számmal található Viszokóban is...

A felvételek 2008. június 18-22. között készültek.


A Nap piramis a szállodánk, a Motel Piramida Sunca ebédlőjének ablakából nézve



A Motel Piramida Sunca - magyarul Motel Nap Piramis


A várost átszelő Boszna folyó, az egyik hídról nézve

.

Vratnica - a Föld temploma

Viszokóba érkezésünk másnapján először a Föld templomát néztük meg, majd délután a Hold piramist, este pedig Semir Osmanagic, a piramisok felfedezője tartott előadást csoportunknak a szállodában.

A Föld temploma, vagy más elnevezéssel a Sírok temploma Viszokótól néhány kilométerre, Vratnicában található. Formája alapján tumulusz, vagy zikkurat lehetett. 

A felvételek 2008. június 19-én készültek.


A Föld temploma a távolból, még a buszablakból fényképezve

A kibontott alsó rész

Az alsó rész rétegei közelebbről





Felfelé a tumuluszra


Az alátámasztott 20 tonnás kőtömb

Érdeklődve hallgatjuk a szakembereket

Kis csoportunk a nagy kőtömbökön

A fugák levezetik a vizet a tumulusz belsejébe

"Ősbeton" lapok


A fugák helye eredetileg nem volt kitöltve

A kibontott fal rétegei....







Alátámasztott kőtömbök


Az alátámasztott kőtömbök távolabbról

A spirális, befelé dőlő kőburkolatú út

A tumulusz tetején nem kell vágni a füvet, mert nem nő magasra. Letekintve egy temetőt láthatunk.


Felfelé a lépcsőn a tumulusz tetejére

Ismét az alátámasztott kövek

Az alsó burkolt útszakasz felülről nézve


A tumulusz tetején

Jól látszik a spirális út több szintje is

Már jövünk lefelé


Ismét a 20 tonnás kő


Ismét a buszablakból, visszatekintve ahol jártunk

2014. ÁPRILIS 7., HÉTFŐ


A viszokói Hold piramis és a feléje vezető alagút

vratnicai Föld templomának megtekintése után a Hold piramisra kapaszkodtunk fel, majd az irányába húzódó alagútba is bejutottunk, végül este előadáson vettünk részt a szállodánkban, melyet Semir Osmanagic, a piramisok felfedezője tartott.

A felvételek 2008. július 19-én készültek.


A Hold piramis bejárása

A Hold piramis feltárásait három szinten nézhettük meg. A legalsó és a középső szint után egy meredek úton juthattunk fel a tetejére. Útközben az akkor is zajló ásatások mellett haladtunk el.

Indulás a Hold piramisra

Feltárások a Hold piramis lábánál


A kövezet azonos szakaszonként kis lépcsőkkel emelkedik

Rétegződés a piramis lábánál

A kövezet

Az ásatás egy részlete

Kilátás a piramis lábától

Egy minaret a hegyek között


Az egyik kis lépcső

Jó volt a kilátás Viszokóra és a Piramisok völgyére

Az egy szinttel feljebbi ásatások helyszíne


Kilátás a Szerelem és a nap piramisra

Ismét a kilátás Viszokó felé

Ottjártunkkor is folyt az ásatás - itt már másmilyenek a kövek, mint a lejjebbi szinten.

Újabb feltárás, már a piramis tetején

Véleménycsere a Hold piramis burkolatáról

A piramis lapos teteje - gyümölcsfákkal

Akik érzik az energiát....

Ez vajon mi volt?

Emberi mű, vagy természeti képződmény?

Feltárt gödrök...







Érdekes "burkolat" és gyűrődés

Ugyanaz feljebbről nézve

A gyűrődés közelről

Esővíz egy feltárt kútszerűség mellett....

...és közelebbről

Pihenő - a Hold piramis "energiafürdője"

A piramis virágoskertje




A Hold piramis irányába vezető alagút

A Boszna folyó mellett nyílik egy röviden feltárt alagút, amit már a háborúban is használtak. Ez az alagút a Hold piramis irányába vezet. Ide is betekintést nyerhettünk....

A Boszna folyó az alagút bejárata mellett

Az alagút bejárata

Az alagút eleje

A már biztosított járatok egyike


Befelé az alagút belsejébe....


Egy keményebb oldalfal részlete

Az itt talált "kőkerék"

Itt már cseppkő is képződik

A nyirkos klímában érdekes képződményeket láthattunk

Ezt a rész katonák is használták a háborúban


Egy utolsó részlet az alagútról


Este a szállodában előadáson vettünk részt, melyet Semir Osmanagic,
 a piramisok felfedezője tartott

Semir Osmanagic önmagát boszniai amerikainak vallja, nevének ismertségét a bosnyák város, Viszoko közelében általa felfedezett piramisoknak köszönheti. Ez azonban csak a legfrissebb felfedezése életében, hiszen élete nagy részét a kutatásnak szentelte, beutazta a világot, személyesen kereste fel az ősi kultúrák helyszíneit.
Zenicán született 1960-ban, az „acélvárosban”, és Szarajevóban nőtt fel. Az utóbbi két évtizedben már Houstonban él, Texas államban, feleségével és fiával. Politikai gazdaságtant tanult a szarajevói egyetemen. Hallgatott szociológiát is, azonban nemzetközi gazdaságtanból szerzett mesteri képesítést. Jelenleg PhD végzettség megszerzésére törekszik Szarajevóban, témája a Maja civilizáció (könyvet is írt róla),
Osmanagic bejárta Közép- és Dél-Amerikát – egy évet töltött az ősi maja városok tanulmányozásával Mexikóban, El Salvadorban, Guatemalában és Hondurasban – ezek mellett tanulmányozott és kutatott ősi perui helyszíneket is.
Európai kutatásokba is bekapcsolódott, főleg a szerte Boszniában talált rejtélyes kőgolyók keltették fel figyelmét, valamint a pre-illír korszak leletei Dalmáciában és Hercegovinában.

Egy téli, légi felvétel a Nap piramisról (egy kép a vetített előadásból)

"A 220 m magas boszniai Nap piramis a világ legnagyobb ismert piramisa" - olvasható a feliraton

Lelet a Nap piramisból, hasonlít a tatárlakai korongra. A színezés utólagos, mintha térkép lenne,
 a piramisok helyét jelölve.

A piramisoktól 4 km-re talált kőtemplom, a vratnicai Föld temploma



...

Feltárások a viszokói Nap piramis oldalában

Utunk negyedik napján a viszokói Nap piramissal ismerkedtünk meg. Először az oldalában, a magasságának kb. 1/3-ánál folyó feltárásokat nézhettük meg, majd a hozzá vezető alagutat, végül este, a naplementében gyönyörködhettünk a piramis tetejéről.....
Ebben a sorozatban a délelőtti képek láthatóak, amikor a nap piramis oldalában jártunk.

A felvételek 2008. június 20-án készültek.


Indulás a Nap piramisra

Kilátás a fák árnyékából






Pihen a csoport



A "beton" közelebbről






Tovább felfelé a piramison, itt is látszik a burkolat egy része

Kilátás Viszokóra....

Ismét pillantás Viszokóra


A lapok rései



Felfelé a kőlapokon

Meredek az út


Újabb feltárások egy magasabb helyen

Az üreg

A rétegződés jól látszik az üreg oldalában


A rétegződés közelebbről


A lián itt is honos

Már lefelé jövet

Ismét Viszokó




A burkolat kövei - ismét, de most már lefelé megyünk

Nagyok a rések


Virágok az út mentén

Lefelé a lépcsősoron

Egy "kölcsönvett" kép az internetről - a légi felvételen jól érzékelhetőek a piramis oldalai



A viszokói Nap piramis felé vezető rejtélyes alagút

Utunk negyedik napján a viszokói Nap piramissal ismerkedtünk meg. Először az oldalában, a magasságának kb. 1/3-ánál folyó feltárásokat nézhettük meg, majd a hozzá vezető alagutat, végül este, a naplementében gyönyörködhettünk a piramis tetejéről.....

Ebben a sorozatban a Nap piramishoz vezető alagút belső felvételei láthatóak.
A kutatók röntgen és hőfelvételek alapján találtak az alagútrendszerre, mely a Nap piramis felé vezet, de sok eltömött elágazása is van. Néhány érdekes követ találtak itt, amelyen különböző jelek láthatóak, egyesek szerint ősi rovásjelek. Sok még a megválaszolandó kérdés. Például, hogy az itt talált, 35 ezer éves fa hogyan került ide?
A meleg időben jólesett ide bemenni, mert bent csak 12 fok körüli a hőmérséklet.

A felvételek 2008. június 20-án készültek. 


Az alagút bejárata






Befelé az ismeretlenbe

Az első érdekesség, a tojás alakú kő - a citrom talán nem olyan régi

Egy nagy kő az alagútban

Egy lezárt oldaljárat

Jelek a kövön - ki, és mit üzent vajon?

A jelek nehezen kivehetőek

Közelebbről sem jobb - legalábbis számunkra....


Ismét egy itt talált kő

Egy másik nagyobb kő. Ezen is van valamilyen üzenet?

Egy nyíl alakú jel kivehető a bal felén

Az alagút fala...





Az alagút feldúcolt járata...




Itt még folyik a munka

Egy, csak részben biztosított oldaljárat

Hordalékos anyagban halad az alagút

Nagy a tömörülés a feltárt alagútrész vége felé

Ezt a követ mindenki hosszasan tanulmányozta

A kövön számos jel jól kivehető

A kő másik végén újabb jelek láthatóak

Hosszú a kő

A jelek egy csoportja


Egy másik kő

Ismét az alagút fala

A nyirkos klíma kedvez a penészgombának


Alacsony a járat ezen a szakaszon

Már közeledünk a kijárathoz


Végül a bejárat feletti nagy kőtömb